A brit angol

Hát igen!


Drága világnyelv, kész csoda, hogy még megértik egymást.
Eddig volt róla szó, hogy az angolok nem tudnak ügyet intézni, házat építeni stb, a szomorú valóság, hogy az anyanyelvüket beszélni sem, ahogy írni, olvasni, s értelmesen fogalmazni sem.
Egy példa, hogy ahogy megszűnt a WRS, feltették a UKBA hivatalos kormányzati portálra, hogy most már nem kell az A8 tagállamok állampolgárainak regisztrálni mielőtt az országban dolgoznának.... A hiba ott van, hogy eddig sem előtte kellett, hanem a munkábaállás után! Tehát, hivatalos kormányzati portálon hibásan fogalmaznak.

Amit mi tanulunk az iskolában, s brit angolnak hívják, az valójában nem a brit angol, hanem a standard angol, és sok helyen túl amerikai kiejtéssel oktatják, akkor meg már nem is a standard.

A standard angolnak az volna a funkciója, hogy az észak-keleti geordie és a lancester-shire-i dialektusokat beszélők is megértsék egymást. De nem értik! Két angol úgy beszél a telefonba, hogy rendszeresen visszakérdez, hogy mit is mondott a másik.

Következményképpen, az angolt tanult magyar és lengyel és indiai s még sorolhatnám, jól megérti egymást.... de az angolt már nem biztos.

Hibás nyelvtannak beszélnek, sokszor rossz a szóhasználat, s iszonyat nehéz rávenni őket, hogy szedjék elő azt az angolt amit a TV-ben, rádióban beszélnek. Ugyanis gyakran tapasztalható, hogy TV-ben, rádióban mindent megértek, ahogy filmekben is, de az utca emberét, a boltost, bárkit akit nem kupáltak ki arra, hogy a médiában beszéljen, egyszerűen erőlködni kell, hogy megértsem.
Jártam régebben amerikában sokkal kevesebbet tudtam még angolul, s jobban megértettem őket, pedig mindig azt monsják sokan, hogy az amerikait nehéz megérteni. Ez egyszerűen nem igaz.
A szokásos észak-keleti geordie mégannyira sem ejti ki a hangokat mint mások. Hümmög, röfög, böfög, a beszéde olyan, mint a tipikus iskolázattlan kocsmatölteléknek, egyszerűen képtelen a hangokat egymástól elkülöníteni, vagy akár egyáltalán kiejteni is. Egyszer valaki amikor bárban dolgoztam, valami "bö"-t keresett, majd kiderült, hogy a "butter"-re gondolt.

Néhány gyakori hiba:

Hotelben dolgozva a következőt mondták nekem:
"put them towels there", namármost az nem them, hanem those, helyesen "put those towels there"
(ez a fajta hibás nyelvhasználat túlságosan gyakori)
[ei]-nek ejtendő dolgokat [ai]-nak mondanak. Esőnek pl nem [rein]-t ejt ki, hanem [rain]-t.
az már említésre sem  méltó, hogy wanna meg gonna, de mellékesen nem helyes.
Az "if I/he/she/it were" helyett was-t mondani már helyesnek számít, de gyakran nem is tudják, hogy a were meg még helyesebb, szofisztikáltabb, műveltebb egyénre utal, s őjságokban leírva, TV-hiradóban, rádióban were-t fognak használni, mert az a szebb.

Hogyan várhatják el, hogy az ember értse meg őket, ha nem beszélnek helyesen?